Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom
A hegy és az erdő egy őszi estén a természet pompájában felidézi az utazó szívében a régi helyek emlékeit. A messziről visszhangzó erdei patak hangja varázslatos zene hangjára emlékeztet, és még nagyobb vágyat ébreszt a haza iránt.A brokát erdőben az ősz pózol, selymes arany finom szárnyai Ó, szívem, nem kavartak fel a Đà folyó hullámai? A hegyvidéki törzs felé fordított szemmel Verset írtam egy fűszálra a vadonban. Az esti eső csendes visszhangja a patakon Egy távoli faluból, dallamos hegyi zene A köd beborítja a határutakat A búcsú melankolikus hangja, elnémult könnyek hullnak. Felhők sodródnak egy távoli sziget és ezüstös csúcs felett. A cölöpökön álló házakban a vágyakozás uralkodik. Könnyed lábnyomok elegáns nyomai. Az indigó ruhád színe is elhalványult? A tűz fénye arany álmok fényét sugározza. A rózsás arcok az erdő lényegét tükrözik. A vadfű illatával parfümözött ujjak. Finom felhők lebegnek a finom fürtök felett. A bennszülött fiatal nő hímzett szoknyája Virágokkal és felhő árnyalatokkal díszített őshonos szövet Gyengéd pillantások, törzsi szeretettel átitatva Az álmok a tábortűz emelkedő füstjében szárnyalnak. Az ambrózia édes íze mindig élénkítő Anélkül, hogy meginnánk, máris szédülünk tőle. A primitív pánsíp hangja visszhangzik az éjszakában A magányos patakot elönti a szomorúság Ködös füst a magányos hegyek árnyékában Az éjszaka végén, a vízesések zenéje közepette egy fájdalmas szív Misztikus dal ébreszti fel a hegyi istenséget Elmerülve a komor láng ősi hangjában Eső zúg a nádas felett, az alpesi hágón át, A szél fütyül a sziklahasadékokban, és a patakok követik. Lélegzetelállító a lombok illata Egy kis szomorúsággal véget ér a hosszú álom A hegyvidéki leány ruhája rejtélyes zöld A kék patakban tükröződnek a dzsungel szemei Egy elveszett muntjac üvölt a csúcson Az ég és a tenger között nosztalgia száll le A gibbonok örökös szomorú hangja elbűvöl A hegyi madarak között a muntjacok hívják a csordájukat. Arca, virágok az erdőben, eső az álomban. Annyira szeretem az ő haját, hullámzik, mint a felhők.Az „O Cuội” dal, amely az emberek szívében él, mint egy örökzöld népdal, mélyen megmarad minden Au Lac-i (vietnámi) gyermek emlékezetében. A hold ragyogó szépsége a kicsikben felébreszti az ártatlan álmot, hogy teliholdkor meglátogatnak egy varázslatos világot. A nyolcadik hónap 15. napján a Menny igazán nagy ragyogó Holdat ad A gyerekek, akik szeretnek nevetni és a Holdra akarnak menni, kérhetik Istent, hogy adjon kölcsön egy létrát.Az elefántcsont holdban van egy hatalmas banyanfa és az öreg Cuội, aki ragaszkodik az álmához (ragaszkodik az álmához). Maradj csendben és hallgass rám, ó Cuội: „Miért maradsz olyan sokáig a holdon?” Az elefántcsont holdban van egy hatalmas banyanfa és az öreg Cuội, aki ragaszkodik az álmához (ragaszkodik az álmához). A szél nincs otthon A szél ezer irányba szárnyal Folyamatosan halad, megállás nélkül Hazánk égboltján (hazánk égboltján). Maradj csendben, és hallgasd, ahogy a hold és a szél egymásnak mondják: Hol van a hazád, ó, nővérem? A szél nincs otthon A szél ezer irányba szárnyal Folyamatosan halad, megállás nélkül Hazánk égboltján (hazánk égboltján).Van egy tücsök, aki egész éjjel énekel. Dala ajándék, ezért rongyos szegény (ezért rongyos szegény). A tücsök szívből jövő énekét megjutalmazva az ég csillagokat küld, amik ezernyi helyen ragyognak Van egy tücsök, aki egész éjjel énekel. Dala ajándék, ezért rongyos szegény (ezért rongyos szegény).A fény ráhull a dombra, a fény felmászik a fára. A fény lábai fáradtak, ezért leül ide (leül ide). Együtt nézzük a fényt, boldogan mosolygunk. Szórakozzunk, testvérek! A fény ráhull a dombra, a fény felmászik a fára. A fény lábai fáradtak, ezért leül ide (leül ide).A nevetni szerető és a Holdra vágyó gyerekek megkérhetik Istent, hogy adjon nekik kölcsön egy létrát. (adjon kölcsön egy létrát) A nyolcadik hónap 15. napján a Menny igazán nagy ragyogó Holdat ad A gyerekek, akik szeretnek nevetni és a Holdra akarnak menni, kérhetik Istent, hogy adjon kölcsön egy létrát. (adjon kölcsön egy létrát)Az jó? Tényleg jó, vagy csak az egómat akarod felnyomni, hogy nevethess. Hm? Tényleg jó? (Nagyon jó!) Amíg életteli, addig jó, hm? Nem számít, mi van.A paradicsom a béke és a boldogság helye; egy mennyei birodalom, ahol a fuvola dallamos hangja felülmúlja a földi kötelékeket, és lehetővé teszi, hogy ősidők óta a szív történetét hallgassuk.A tavasz gyengéden suhan a zöldellő új fűben Az erdőben egy tündér pár fuvolázik A magány visszhangzik a zene hangjában A melankólia áthatja ezt a távoli helyet...Szép tündérek a patak forrásánál, hullámzó haj Fenyőfák suttognak a magányos dombon A hegyi hágó mögött rózsaszín felhők lebegnek A fák napfényben sütkéreznek, amint a délután nem akar véget érniA magasban, az égbolton, íme! Két fehér daru repül vissza a paradicsomba Két fehér daru repül vissza a paradicsomba Magasan szárnyalva, elérve a legtávolabbi felhőket A madarakkal együtt a fuvola hangja emelkedik, majd leereszkedik a patakhoz, a varázslatos tündérekhez. Magasan szárnyalva, elérve a legtávolabbi felhőket, közel maradva, buja zöld fák között visszhangozva. Nyugtató, mint egy édes szerelem, Elbűvölő, mint egy levegőben táncoló tündér Gyengéd szellő a mennyei földön. Ngọc Chân tündér bánata távoli partokra sodródott...A szerelem minden létezés tápláléka. Amikor a szerelem eljön, a világ hittel és életerővel ragyog. Az ember szíve olyan, mint egy virág, amely kinyílik, és nevetés visszhangzik. De amikor a szerelem hiányzik, a szív elszárad, és kétségbeesés marad. Csak az igaz szerelem érintésével fedezheti fel az ember lelke újra a fiatalság és az öröm örök tavaszát.A szerelem élvezete csak egy ideig tart, a szerelem fájdalma örökké tart. A szerelem öröme csak egy pillanatig tart, a szerelem fájdalma egész életen át tart.